A projekt eredményei alapján megállapítható, hogy:
(i) A városokon belül a trópusi éjszakák számát nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen az adott városrész beépítésének jellege. Látható, hogy magasabb értékek fordulnak elő a kompakt zónákban (LCZ 2 és 3), mint a nyitottabb beépítések esetében. Így célszerű a sűrűbb beépítés elkerülése és inkább az épületek magasságának növelése, meghagyva a nyitottabb beépítést. Tehát, ha egy LCZ 6-tal (nyitott-alacsony) jellemzett terület átépítése a cél, célszerű az LCZ 5 (nyitott-közepes) beépítést előnyben részesíteni az LCZ 3 (kompakt-alacsony) beépítéssel szemben.
(ii) Másodsorban, magas a trópusi éjszakák száma az LCZ 8 (kiterjedt-alacsony) beépítésű városrészeken is, köszönhetően annak, hogy ebben a zónában magas (jellemzően 80% fölötti) a vízzáró felszínek aránya. Ilyen jellegű a beépítés a raktárépületek, valamint a nagy bevásárlóközpontok területén, tehát ezek esetében különösen érdemes az épületek közötti burkolatot természetes, vízáteresztő felszínekre cserélni.
(iii) Harmadsorban, a várostervezés során érdemes még figyelembe venni a sűrűn beépített városrészek városon belüli elhelyezkedésének és a leggyakoribb szélirányok közötti kapcsolatot. Ugyanis, ebben az esetben a szél eltoló hatása eljuttathatja a sűrűbb beépítés felett jellemző melegebb levegőt más, ritkábban beépített városrészekbe is. Így olyan területeken is magasabb hőterhelés jelenik meg, ahol a beépítés jellege ezt nem indokolná. Tehát, a település azon elővárosi részein, amelyek az uralkodó szélirány irányában helyezkednek el, különösen fontos a sűrű beépítés elkerülése, mivel ez a folyamat egy extra hőtöbbletet adhat a már eredetileg is jobban terhelt, jellemzően kompakt beépítésű városközpontnak. Emellett, az élénkebb domborzatú területek völgyeiben fekvő városokban, városrészekben kiemelten fontos a sűrű beépítés elkerülése, mivel az az éjszakai lejtőmenti leáramlás frissítő és hűtő hatását blokkolhatja.
(iv) Negyedszer, a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében érdemes a beépítés jellegének megváltoztatása mellett a zöldterületek arányát növelni a városokban. Általános az egyetértés, hogy a városi zöldterületek kedvező klimatikus hatásokkal járnak, főként a nyári időszakban. Ugyanakkor, a nappali hőterhelés enyhítésére leginkább alkalmas sűrű fás növényzet (LCZ A) éjszaka ezzel ellentétes hatást vált ki, megnövelvén a hőterhelést. Tehát, ezért érdemes az eltérő napszakos hatásokat együttesen figyelembe venni, mivel így más növény formációk (pl. elszórtan álló fák – LCZ B) jelenthetnek kedvezőbb megoldást.
(v) Továbbá, ötödször, még fontos szem előtt tartani a vegetáció hatását a városi szélviszonyokra. Ugyanis, elsősorban a sűrű fás növényzet, kevésbé hatékony éjszakai átkeveredést eredményez, ami a hőterhelés megnövekedését okozhatja a környezetében. Következésképpen, a városi zöldterületek létrehozásánál figyelmet kell fordítani a növényzet jellegére és a zöldterületnek az uralkodó szélirányhoz viszonyított elhelyezkedésére is.
