Napjainkban számos vizsgálat irányul arra, hogy megbecsülje az évszázad végéig – általánosságban véve – Földünk éghajlatának változását. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a városi területek klímáját nem csak regionális és globális folyamatok befolyásolják. Ugyanis, a települések természetestől jelentősen eltérő felszíne és az ott folyó emberi tevékenység jelentősen kihat a hőmérséklet, szél és további időjárási elemek alakulására és e változások eredőjeként kialakul egy igen jellegzetes helyi klíma, a városklíma. E jelenség fontosságát kiemeli, hogy kialakulása során a globális klímaváltozással összemérhető nagyságrendű különbségek figyelhetők meg: például egy közepes méretű magyar városban az évi középhőmérséklet akár 1 fokkal is magasabb lehet, mint természetes környezetében. Ezért, a klímaváltozás emberekre gyakorolt hatásainak elemzése során, – mivel a lakosság igen nagy része a városokban koncentrálódik – nem hagyhatók figyelmen kívül a települések klímamódosító folyamatai és e folyamatok eredményei sem.
Kutatásunk fő célja ezért az volt, hogy a globális/regionális klímaváltozás és a városklíma együttes hatásait elemezzük. Ennek során, ezen összetett hatásmechanizmus megadását lehetővé tévő módszerek alkalmazásával, becslést készítettünk a városi lakosság egészségét károsan érintő fokozódó hőterhelés mértékére és annak változására az évszázad folyamán, számos, a Kárpát-medencében fekvő településre vonatkozóan.
A kutatás eredményeinek internetes közzététele a téma fontosságára és a nagyszámú érintettre tekintettel a döntéshozók számára olyan alapinformációkat szolgáltat, amelyek ismerete révén előre megtervezhetők azok, a városokon belüli, az egyes városnegyedekre differenciáltan alkalmazandó megelőző lépések, amelyek révén csökkenthetővé válnak a klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásai a vizsgált településeken.
Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.