Salgótarján LCZ térképe (a) és a trópusi éjszakák száma a mintaterületen 1981–2010-ben (b), 2021–2050-ben az RCP4.5 (c) és RCP8.5 (d), valamint 2071–2100-ban az RCP4.5 (e) és az RCP8.5 (f) szcenáriók szerint. Az uralkodó szélirány DNY és D.
1981–2010 (b ábra)
Az 1981–2010 referencia időszakban Salgótarján teljes területén a trópusi éjszakák száma 0 és 3 közötti.
2021–2050 (c ábra: RCP4.5 és d ábra: RCP8.5)
A közeljövő időszakában a trópusi éjszakák száma még mindig 5 alatti maradhat mindkét szcenárió alapján. 5 feletti értékek csak a város egészen keleti részén, egy kisebb területen fordulhatnak elő a közeli sűrű fás felszínborításnak köszönhetően.
2071–2100 (e ábra: RCP4.5 és f ábra: RCP8.5)
A 2071–2100 időszakban az optimistább RCP4.5 szcenárió alapján Salgótarján központi részén haladhatja meg a trópusi éjszakák száma az 5-öt az előző időszakban említett keleti terület mellett.
Az RCP8.5 forgatókönyv szerint a város teljes területén már 10 feletti lehet a trópusi éjszakák száma. A sűrűbben beépített központi részen (LCZ 5 és 8 beépítés), illetve a szélső keleti területen akár 20 feletti is lehet ez az érték.
Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.