Evszazados_tudassal_es_modern_kutatasokkal_a_Fold_elheto_jovoejeert_nyito

2024. április 29.

Tudományos konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen „FÖLDRAJZ 100 Szeged - A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma” címmel 2024. április 26-án, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A konferencia bemutatta a 2024 évben centenáriumát ünneplő földrajzos (földrajztanár és geográfus) képzés a Dél-Alföldi régió társadalmi, gazdasági fejlődésében betöltött szerepét.


A megnyitón részt vett és beszédet mondott Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár, Rózsa Gábor, a Belügyminisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője, Prof. Dr. Horváth Dezső, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar dékánja, valamint Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének intézetvezetője.

mg

– A területfejlesztés szerepe speciális a hazai szakpolitikák között. Legfőbb feladata a kiegyensúlyozott térségi fejlődés biztosítása fejlesztési programok útján, és ehhez az egyes ágazati szakpolitikák tevékenységének összehangolása egy adott földrajzi egységen belül. E fejlesztési programokat azzal a szemlélettel alkotjuk meg, hogy a helyben boldogulás és az élhetőség feltételei Magyarország minden térségében biztosítottak legyenek. Az elmúlt bő tíz év igen jelentős gazdasági fejlődésének eredményei mellett is látjuk, hogy a városi és a vidéki térségek közötti különbségek csökkentése vonatkozásában van még tennivalónk. Annak érdekében, hogy a területpolitika programjai előrelépést hozzanak ezen a téren, jobban meg kell ismernünk az országot. Ehhez egyetemeink földrajz-, társadalom- és gazdaságtudományi képzéseire és kutatásaira nagyban kell támaszkodnunk. A hazai egyetemekkel ápolt partnerség keretei között ezért a rendszerszemlélettel bíró, szerteágazó információkat értékelni képes, illetve azokra épített következtetéseket, döntéseket meghozni tudó szakemberek képzését várjuk. Számukra a jövőben a területfejlesztési intézményrendszer több pontján kínálkozik majd lehetőség bekapcsolódni az új programok előkészítésébe és megvalósításába – hangsúlyozta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár.

KJA-Number-3748

– Büszkeség egy egyetemi intézetnek és annak jogutód tanszékeinek, hogy immáron száz esztendeje képviselik a tudományosság legmagasabb fokát hazai és nemzetközi szinten. Az elmúlt száz évben olyan oktatók, kutatók dolgoztak a szegedi földtudományi és földrajzi felsőoktatásban, akikre joggal lehetünk büszkék. Számos alapmű és jelenlegi oktatási anyag bizonyítja, hogy az itt folyó munka előremutató, innovatív és nemzetközi szinten is meghatározó- mondta el Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

zp

Dr. Pál-Molnár Elemér történelmi visszatekintésében az elmúlt 100 év kezdeteire emlékeztetett.

– Az ásvány-földtanra Szentpétery Zsigmond 1923 februárjában, a földrajzra 1923 áprilisában Kogutowicz Károly nyert professzori kinevezést. Utóbbi intézet a száműzetés és a kényszerű kétéves helyettesítés miatt elképesztő szegénységben működött 1923-ban. Csak 10 hónapos szervező munka után, 1924. február 19-én, a tavaszi félév előadásainak megkezdésével egyidejűleg került sor a Földrajzi Intézet sajtónyilvános megnyitására. A rektor, a dékán, a sajtó és a nagyközönség jelenlétében tartott előadásában Kogutowicz Károly hatásosan ismertette a földrajztudomány hivatását és lehetőségeit. Ezután intenzíven fejlesztette az intézet felszerelését, és már 1924 nyarán egyhónapos skandináviai tanulmányutat szervezett 30 szegedi egyetemi hallgató számára. Az akkori változások tették lehetővé, hogy ma is a hazai és nemzetközi földrajztudományi, földtudományi oktatás és kutatás központja lehetünk – mondta el az intézetvezető.

A konferencián ismertették, hogy az elmúlt 100 évben a Szegedi Tudományegyetem földrajzos képzésein végzett egykori hallgatók a régió és az ország különböző oktatási intézményeiben tevékenykedve mit tettek a köznevelés színvonalának emeléséért, a földrajztanár, geográfus szakemberek szakmai utánpótlásának biztosításáért. A konferencia bemutatta a szegedi geográfus műhely aktuális tudományos eredményeinek gyakorlati hasznosulását a gazdasági szervezetek, a döntéshozók, a kormányzati szakigazgatási szervek felé.

KJA-Number-3883

A fenntartható várostervezés, a városlakók életminőségének javítása, a térség szárazodásának mérséklése, az aszályveszély megelőzése vagy az árvíz- és belvízveszély elhárítása is fókuszba került a szakértők, kutatók előadásaiban.

A rendezvényen az SZTE földrajz képzésért felelős tanszékei ünnepélyes keretek között átadták a Pro Geographia Szegediensis díjakat. A Pro Geographia Szegediensis díj alapításának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegedi geográfus iskola ismertségének és elismertségének növeléséhez hazai és nemzetközi szinten jelentősen hozzájáruló kollegákra, és kifejezze az adományozó szakmai műhely köszönetét ebbéli tevékenységük tekintetében. A díjat így azok kaphatják, akik akár az alap- és alkalmazott kutatás, vagy az oktatás terén hosszabb távon együttműködtek a szegedi geográfus műhellyel, illetőleg szervezeti szinten aktívan támogatták az ezirányú együttműködést, s mindez lehetőleg tudományos művek és sikeres szakmai projektek formájában is megnyilvánult.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete Dr. Timár Judit tudományos főmunkatársnak adományozta a Pro Geographia Szegediensis szakmai díját. A Nemzetközi Szakmai Díjat Dr. Petru Urdea, a Temesvári Egyetem Professor Emeritusa kapta, a Fiatal Kutatói díjat pedig Dr. Szatmári Gábor tudományos főmunkatársnak ítélte a szakmai zsűri.

KJA-Number-4128

 

A konferencia plenáris előadásai voltak:

Vajda Tamás (SZTE Levéltár igazgatója): Aki 100 évvel megelőzte korát: Kogutowicz Károly az első szegedi földrajzprofesszor az Alföldkutatás elindítója (könyvbemutató.)

Dr. Péti Márton (elnökhelyettes, Nemzetstratégiai Kutatóintézet), Csáki Béla (Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat alelnöke), Dr. Szatmári Gábor (tudományos főmunkatárs, ATK TAKI Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály: A földrajztudomány válaszai a 21. század kihívásaira - “szegedi iskolában” szerzett geográfus tudás alkalmazási lehetőségei.

Prof. Dr. Kovács Zoltán (akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár): Okos (város) földrajz, avagy miként segítheti a földrajztudomány a fenntartható városok tervezését?

kz

Dr. Sipos György (tanszékvezető egyetemi docens): Víztöbblet és vízhiány az alföldön - 21. századi megoldási lehetőségek a földrajztudomány szemszögéből.

A kutatók az előadások és a párhuzamos szekcióülések után megosztották egymással tapasztalataikat és jövőbeli együttműködések lehetőségeiről is egyeztettek.

KJA-Number-4107

A konferencia megvalósításában közreműködött az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézete, az MTA Szegedi Területi Osztályának Föld- és Környezettudományi Szakbizottsága, a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztálya, az MTA X. Osztályának Természetföldrajzi és Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottságai, valamint a Szegedi Tudományegyetem Levéltára és a Magyar Földrajzi Társaság Egészségföldrajzi Szakosztálya.

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám